Az Internet rövid története

Mint a legtöbb fontos technikai újítás, az Internet is hadifejlesztésként indult. A rendszert jó harminc éve megálmodó és kikísérletező amerikai tudósok aligha sejtették, hogy művük még az évezred vége előtt ilyen hatalmassá növi ki magát.

A történet az Egyesült Államokban kezdődött az 1960-as évek elején, a hidegháborús kutatások keretén belül. A RAND Corporation foglalkozott azzal a stratégiai problémával, hogy miként lehetne létrehozni egy olyan információs struktúrát, amelynek segítségével az amerikai állam és hadvezetés központjai és alközpontjai egy esetleges atomtámadás esetén is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot, vagyis Amerika szervezett és irányítható maradjon.

Abból indultak ki, hogy egy országos információs és irányító hálózat egyetlen központja elsődleges célpontja lenne a támadásnak, tehát azonnal megsemmisülne. A megoldás a decentralizáció. Olyan rendszert kell tehát létrehozni, amelynek nincs egyetlen kitüntetett központja, hanem eleve kis alegységek formájában működik. Fontos követelmény, hogy a keletkező struktúra szabadon konfigurálható legyen abban az értelemben, hogy új csomópontok felvétele ill. eltávolítása egyszerűen elvégezhető műveletek legyenek, de akár néhány csomópont megsemmisülése se legyen katasztrofális a rendszer egésze szempontjából. A csomópontok – angolul node-ok – az alapegységek, melyek tökéletesen egyenrangúak. Szabadon küldhetnek, fogadhatnak és továbbíthatnak adatokat az összes többi felé. Az üzeneteket a küldő node parányi, megcímzett csomagokra bontja, melyeket a fogadó állít újra össze. Ezek a csomagok nem feltétlenül egyazon útvonalon közlekednek, csupán a végcéljuk azonos.

A 60-as évek második felében a RAND Corp., a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a University of California at Los Angeles (UCLA) kísérletezett a csomagokra bontott információ átviteli módszereinek a kifejlesztésével. Az első próbahálózatot a National Physical Laboratory brit intézet hozta létre 1968-ban. Majd a Pentagon hatáskörébe tartozó Advanced Research Project Agency (ARPA) is bekapcsolódott a kísérletekbe. Az ARPA kutatói olyan rendszert képzeltek el, amelynek csomópontjait nagyteljesítményű szuperszámítógépek alkotják. A tervezés és kivitelezés során gondoltak arra, hogy ez a hálózat békeidőben is kitűnő lehetőséget teremthet egymástól távol eső erőforrások – adatbázisok, számítási kapacitás, stb. – elérésére.

Az első hálózatot 1969 őszén építették ki az UCLA-n négy csomópontból, melyet ARPANET-nek neveztek el.

1971-re 15-re nőtt a bekapcsolt helyek száma. A kutatók szélesítették a felhasználás körét: ezidőtájt kezdett megjelenni az elektronikus levelezés.

1973-ban fejlesztették ki a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat, melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett.

A földrajzi terjeszkedés innentől kezdve egyre gyorsult. Az 1980-as évekre az USA minden egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit az immár országos méretű hálózatra.

A 80-as évek második felében Nyugat-Európában indult meg a bekapcsolódott gépek számának növekedése, a 90-es évekre ez a hullám elérte Kelet-Európát, köztük Magyarországot is.

Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és műholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövő lehetséges perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlő, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történő használata (un. ICE age: Information – Communication – Entertainment). A nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylő multimédiás alkalmazások új technológiai megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet.

Főbb évszámok és jellemzők:

Az Internet története

• 1957: a Szputnyik kilövése [a világ első műholdja]
  • az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül
• 1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
• 1969: az  ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
  • kezdetben négy csomópont:
    • UCLA (University of California at Los Angeles)
    • SRI (Stanford Research Institute)
    • UCSB (University of California at Santa Barbara)
    • University of Utah
• 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása
  • 15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]
• 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
  • az Internet kialakulása
    • 1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat)
    • további hálózatok kapcsolódása
      • MINET (a MILnet európai megfelelője)
      • NFSNET (National Science Foundation Network)
      • BITNET (Because It’s Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)
      • EARN (European Academic Research Network)
      • USENET (hírcsoportok, „hirdetőtáblák” elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerű gépeket kötött össze)
        • EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötő hálózat)
• 1990: az ARPANET megszűnik
• az Internet további fejlődése
  • 1990-es évek
    • a World Wide Web kialakulása
    • alkalmazások számának robbanásszerű növekedése
  • 1990-es évek vége
    • további, dinamikus növekedés
    • az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése)
    • az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)

az Internet jövője:

• az Internet technológiájának továbbfejlődése (pl. multimédia kommunikáció)
• belső intézményi/vállalati információs rendszerek elterjedése (intranet)
  • tűzfalak használata a belső és külső rendszer (az Internet) között
• lehetséges jövőbeli fejlődési irányok
  • különböző iparágak összefonódása („ICE age”)
    • számítógépes/információs technológia (Information technology)
    • táv- és hírközlés (Communication)
    • szórakoztatás (Entertainment)
  • az Internet használata egységes multimédiás kommunikációs közegként
    • garantált minimális sávszélesség biztosítása
  • a gyártók/szolgáltatók vágyálma: központosított szolgáltatások
    • szolgáltatások elérése központi gépeken keresztül
    • „olcsó” hálózati számítógépek használata (Network Computers)
• rendszeres időközönként megjelenő próbálkozások
  • az Internet „megregulázása” (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése, Internet rendőrség kialakítása, stb.)
  • szolgáltatások korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel
    • weblapok letiltása
    • szolgáltatások ellehetetlenítése (pl. Lyrics, Napster, stb.)
    • szerzői jogok kiterjesztése és megszigorítása

 

alkalmazások számának robbanásszerű növekedése

• üzleti/kereskedelmi alkalmazások terjedése
  • onlájn szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok)
    • CompuServe
    • America Online
    • Prodigy
  • adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]
  • adatbázis előállítók [pl. ISI (Institute for Scientific Information): a Science Citation Index előállítója]
• tartalomszolgáltatás megjelenése [információk ingyenes közzététele különböző témákban a weblap látogatottságának növelése céljából]
  • költségek fedezése reklámbevételekből
• könyvtári jellegű alkalmazások [általában ingyenesen!]
  • keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka)
  • információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir)
  • nagy adatbázisok (pl. ERIC)
  • könyvtári katalógusok (OPAC)
  • elektronikus könyvtárak
    • Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
    • Project Gutenberg (PG)
• közhasznú információk szolgáltatása (pl. menetrendek, műsorok, hírek)
• szórakoz(tat)ás
  • csevegés (pl. chat, mirc, icq)
  • hálózati játékok
  • érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk hírességekről (celebs), stb.)
  • letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek (mpeg/mp3), stb.)