A számítógép önmagában még használhatatlan lenne, ha nem lehetne rajta hasznos programokat futtatni. A programok futtatásához ma már elengedhetetlen egy egységes felületet biztosító alapprogram, az operációs rendszer. Ha operációs rendszer nélkül kellene programot írni, az a programozónak jelentős többletfeladatot jelentene, hiszen a memóriát, a háttértárakat, valamint az összes többi hardver-eszközt nem egy egységes felületen keresztül, hanem külön-külön bonyolult módszerekkel kellene elérnie. Az operációs rendszer tehát egyrészt a programozóknak jelent nagy segítséget, másrészt a felhasználóknak is könnyebb eligazodást nyújt a programok között, valamint egyszerűbbé teszi a számítógép használatát.

Az operációs rendszerek feladatai

• Processzorütemezés: processzor kezelés (processzor idő szétosztása a rendszer és a felhasználói feladatok között)
• Megszakításkezelés: hardver, szoftver megszakítás kezelése, állapot mentés, megszakítási rutin meghívása
• Folyamatvezérlés: programok indítása
• Programok közötti kapcsolattartás
• Tárkezelés
• Működés nyilvántartás: naplózás (mi okozott milyen hibát)
• Kapcsolattartás a felhasználóval (operator interface)
• Szinkronizálás: erőforrás igények sorba állítása
• Memóriakezelés
• Perifériakezelés

Az operációs rendszerek csoportosítása

1. Felhasználók száma szerint:
   • egy felhasználós pl.: DOS, Win 9x
   • több felhasználós pl. Linux, Win NT
2. Hardver mérete szerint:
   • kisgépes (UNIX)
   • nagygépes (Main Frame, Cray – szuper számítógép)
   • mikrogépes (DOS, WIN 9X, UNIX)
3. Processzorkezelés szerint:
   • egy feladatos (DOS)
   • több feladatos (WIN 9X, WIN NT, UNIX)
4. Cél szerint:
   • általános (DOS, WIN 9X, WIN NT, UNIX)
   • speciális (folyamatvezérlő operációs rendszerek)
5. Operációs rendszer felépítése szerint:
   • monolitikus (DOS, WIN 9X)
   • réteges szerkezetű (WIN NT, UNIX)
   • kliens szerver felépítésű
   • vegyes
   • virtuális gépek
6. A felhasználói felület szerint:
   • szöveges (DOS, UNIX)
   • grafikus (WINDOWS)